Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


202. Ne kérdezd!

2008.04.22
MARIA: Figyel, ugye?

[Liz Michael-ra néz, aki lopott pillantásokat vet a táncoló Maria-ra. Liz bólint Maria kérdésére.] 

MARIA: Tudtam, hogy nem tudja megállni. Gyere! 

LIZ: Nem. 

MARIA: Na, gyere! 

LIZ: Maria, nem. 

MARIA: Tudtam, hogy úgyis jössz. Hogy álltok Max-el? 

LIZ: Sehogy. 

MARIA: Láttam, hogy néztél rá. Volt látomásod? 

[Liz nevet.] 

MARIA: Tudtam. 

[Max rohan át az utcákon. Valaki székeket rakodik az utcán. Max teljes erőből nekiszalad egy asztalnak, elesik, de rögtön feláll és rohan tovább. Beront az étterembe, a padlóra rogy, kapkodva veszi a levegőt.] 

TESS: Max! 

MAX: Nasedo halott! 

MICHAEL: Mi? 

MAX: Sebesülten érkezett hozzám. Egy másik idegen tette. Mind veszélyben vagyunk. A karjaim közt halt meg. 

ISABEL: Istenem! 

MICHAEL: Fel kell élesztenünk Nasedo-t a kövek segítségével. Hol van most? 

MAX: A szobámban. 

ISABEL: A szobádban? 

MICHAEL: Hol a dzsip? 

ISABEL: Hátul. Hozom a kulcsokat. 

LIZ: Max, megsebesültél. 

[Liz féltékenyen néz Tess-re, aki Max arca fölé helyezi a kezét és eltünteti a sérülést.] 

ALEX: Mi mit csináljunk? 

MICHAEL: Semmit. Menjetek haza. 

MARIA: De a másik idegen... 

MICHAEL: Majd elintézem. 

TESS: Nem te vagy a vezetőnk, Michael. 

MICHAEL: Most igen. Maxwell, gyere.   

[A négyes a barlangban Nasedo holtteste mellett térdel és a gyógyító kövekkel  megpróbálják feléleszteni. 

A kövek felragyognak, majd lassan kihunynak.] 

TESS: Nem működik. Miért? 

MAX: Olyan dolog történt, ami visszafordíthatatlan. 

TESS: Nem halhat meg. Szükségünk van rá. 

ISABEL: Sajnálom Tess. 

MICHAEL: Beszélt valami idegenről. Mit mondott pontosan? 

MAX: Hogy mind veszélyben vagyunk. A skin-ek köztünk vannak. 

MICHAEL: Skin-ek. 

MAX: Mi az? 

MICHAEL: Találtam az ásatásnál valami bőrféleséget. Fel akartam venni, de elporladt. 

ISABEL: Nézzétek! 

[Nasedo teste  fehér porrá változik, majd széthullik.] 

TESS: Mi lesz most, Max? 

[Főcím]           

[Megérkezik Roswell-be egy diákokkal teszi busz. A buszról leszáll Kyle, aki a nyarat egy foci táborban töltötte. Körbenéz, de nem látja sehol az apját. Órák telnek el, mire Valenti seriff megérkezik.

SHERIFF: Szia! 

KYLE: Szia! 

SHERIFF: Isten hozott itthon, fiam! Bocs, hogy késtem. Milyen volt a tábor? 

KYLE: Remek. Remek volt. 2 órát késtél. 

SHERIFF: Igen tudom. Elég nehéz idők járnak errefelé, Kyle. Ismered azt a férfit, aki Tess-t védte? 

KYLE: Igen, Noriega. 

SHERIFF: Nasedo. Aha. Tegnap este megölték.... Egy másik idegen. 

KYLE: Az erőm elhagy. Nem találom a folyamot. Csak a sáskák zaját hallom az éjszakában. 

SHERIFF: Micsoda? 

KYLE: Semmi. 

SHERIFF: Jól vagy? 

KYLE: Igen, csak nem örülök az egész UFÓ-dolognak. 

SHERIFF: Nem így kéne felfognod., Kyle. Végül is Max megmentette az életed. 

KYLE: Ugyan ő az oka annak, hogy meglőttek, de miért is ne? A körülmények változnak, semmi sem önmaga. 

[Kyle elindul a kocsi felé, maga mögött hagyva az értetlenül bámuló Valenti seriffet.] 

[Michael és Isabel a suliban a folyosón beszélgetnek.] 

MICHAEL: Vissza a suliba. Remek terv. 

ISABEL: Nem örülök a beszélgetésnek. 

MICHAEL: Ugye tudod, hogy a gyilkos akár itt is lehet... itt sétál és ránk vadászik... Mi meg csak várjuk, hogy megtaláljon. 

ISABEL: Hagyd abba, rendben? Ha bajod van, szólj Max-nek. Ő a vezetőnk. 

MICHAEL: Hagyja, hogy mindnyájunkat megöljenek... 

[Max sétál hozzájuk.] 

MICHAEL: Szia. Mennem kell. Becsöngettek. 

[Michael elsiet.] 

MAX: Azt tesszük, amit kell. Amíg nem tudjuk, mivel állunk szemben, meg kell húznunk magunkat. 

ISABEL: Remélem is. Nem szeretnék még porrá lenni. 

[Max elindul az órájára. A kamera úgy mutatja, mintha egy "skin" szemén keresztül látnánk, ahogy megy a folyosókon. Max érzi a hátán a figyelő tekintetet. Egy saroknál hirtelen visszafordul. Lát egy ajtót, amit hirtelen becsuknak. Hirtelen felrántja az ajtót. Bent valaki heggeszt. Védekezésül Max maga elé kapja a kezét és energia pajzsot hoz létre a heggesztő munkás és maga között, amin maga is meglepődik. Mire a heggesztő leveszi az álarcát, megszünteti a pajzsot.] 

HEGGESZTŐ: Mi volt ez? 

MAX: Micsoda? 

[A történelem órán Mr Lafeber John F. Kennedy vezetői képességéről tart előadást.] 

LAFEBER : Mit is jelent vezetőnek lenni? 1962-ben John Kennedy még fiatal volt. Sem a szovjetek, sem az amerikaiak nem vették komolyan. 

Mégis, John Kennedy lehurrogta a szovjeteket, és megakadályozta a nukleáris háború kitörését. 

De emellett gondoljunk rá úgy is, mint emberre. Milyen lehetett egy egész nép sorsa felett rendelkezni? 

Ha a következő döntésed, a világ végét is okozhatja.             

[Max az UFO centrumban idegen arcokat és nagy rendezkedést talál.] 

BRODY: Max Evans? 

MAX: Igen. Maga ki? 

BRODY: Brody Davis, már nekem dolgozol. 

MAX: Elnézést, de Milton... 

BRODY: Ő már nincs itt. 

MAX: Eladta az UFÓ-centrumot? Ez volt az élete. 

BRODY: Változnak a dolgok. 

MAX: Mi ez a felfordulás? 

BRODY: Fejlesztések. Ma még nem kellesz, hazamehetsz. 

MAX: Előbb... 

BRODY: Azt mondtam, menj haza. Evans! Ha bárki kérdezi, nem láttál semmit.             

[Max hazafelé sétál. Tess a parkban ül egy padon és a csillagokat nézi. ] 

TESS: Szia, Max. 

MAX: Szia. Jól vagy? 

TESS: Nem. Fel akart erre készíteni. Hogy egy nap már nem lesz köztünk. És egyedül kell megvédenem magam. Azt hittem, velem marad, míg haza nem érünk. 

MAX: Mikor azt mondod, hogy haza... úgy érted... 

TESS: Haza. 

[Maria és Liz Maria kocsijával mennek hazafelé... ] 

MARIA: Nem fogod sokáig bírni. 

LIZ: Köszönöm szépen. 

MARIA: Ez tény. Szereted, és nem bírod ki nélküle. Újra együtt lesztek. 

LIZ: Nem, nem igaz. Otthagytam az egészet. Max-et, a barátnőjét... 

MARIA: A barátnőjét? Nincs semmiféle barátnő. Max-et nem érdekli Tess, és nem is fogja. Neki csak az a fontos... 

[Maria meglátja a járdán Max-et és Tess-t.] 

MARIA: Úristen! 

[Liz is odanéz és látja őket együtt. ] 

MARIA: Liz... 

LIZ: Maria, bármit is akarsz mondani, tartsd magadban. 

[Max és Tess folytatják a párbeszédet. Nem vették észre Maria-t és Liz-t.] 

MAX: Emlékszel a világunkra? 

TESS: Nem tisztán. Inkább csak képekre. Benyomásokra, érzésekre. 

MAX: Hogyan? 

TESS: Nasedo tanított pár emlék-visszahozó technikát. Megmutathatom majd egyszer. 

MAX: Persze. 

TESS: "Persze, Tess. Feltéve, ha nem érsz hozzám." Nem baj, tudom, mit gondoltok rólam. 

MAX: Nem azért, mintha nem kedvelnélek. 

TESS: Nem kell viszonoznod az érzelmeimet. Nem ragadok le itt. Nem vagyok ember. És te sem. 

MAX: Csak ezt az életet ismerem. 

TESS: Nem igaz. Más életed is volt. Teljesen más élet, mint ez. Ahol szerettél engem. 

[Tess Max arcához emeli a kezét. Max megfogja és leengedi Tess kezét.] 

MAX: Nem emlékszem rá. 

TESS: Én igen. 

[Zaj szűrődik ki a házból. ] 

MAX: Mi volt ez? 

TESS: Valaki odabentről. 

[Berohannak a házba, majd ki a hátsó bejáraton. A hátsó kapu még mozog.] 

TESS: Talán csak egy betörő. 

[Max egy darab bőrt emel fel a bokor tetejéről.] 

MAX: Nem hiszem.             

[Késő éjszaka a Valenti háznál. A seriff zajt hall. Elővesezi a fegyverét és kinyitja a bejárati ajtót. Max és Tess állnak az ajtóban.] 

SHERIFF: Bocsánat. 

MAX: Semmi baj. Segítenie kell.             

[Reggel a Valenti házban. Kyle az ébresztőt hallva a padlóra gurul az ágya mellé, 

és fekvőtámaszokat nyom.] 

KYLE: 2...3... 

[Kyle bemegy a nappaliba. A heverőn az ébredező Tess-t találja.] 

KYLE: Apa! 

TESS: Jó reggelt. 

KYLE: Mit keresel te itt? 

TESS: Itt lakom. 

[Tess szemügyre veszi Kyle boxerét.] 

TESS: Calvin Klein. Helyes. 

KYLE: Apa!!!             

[Whitaker képviselőnő a hivatalába érve már ott találja a serénykedő Lizt.] 

WHITAKER: Parker. 

LIZ: Jó napot. 

WHITAKER: Üzenetek? Mr. Pierce nem hívott? 

LIZ: Nem. 

WHITAKER: Nézzenek rám... várom a barátom hívását. Melyikünk a gimnazista? 

[Whitaker képviselőnő a szobájába vonul.] 

Liznek gyorsan ki kell találnia valamit, mit mondjon, miért nem fog visszajönni Pierce. 

LIZ: Igazából... Pierce ügynök nem jön vissza. Soha. 

WHITAKER: Miről beszélsz? Ezt úgy mondod, mintha meghalt volna. 

LIZ: Nem, nem...Hagyott egy hangüzenetet, miszerint elmegy, és sosem jön vissza. 

WHITAKER: Hallani akarom. 

LIZ: Letöröltem. Nyers és hideg volt.-Nem akarta volna hallani. 

WHITAKER: Ezt én is el tudom dönteni.. Nagylány vagyok. 

LIZ: Sajnálom. 

WHITAKER: Hangüzenet?              

[Történelem órán a tanár a kubai rakéta válságot elemzi.] 

LAFEBER: A válság 4-dik napja. Kennedy nagy nyomás alatt áll. A katonaság támadni akar, a diplomaták blokádot. Mit tegyen? 

Az idő kevés. Kuba hamarosan kilövi a rakétáit. Gyorsan kell cselekednie. Tegyen jól vagy rosszul, de cselekednie kell. Azonnal.             

[Max úgy dönt, szétnéz az UFO központban. Betör Brody lezárt szobájába. 

A monitoron egy térkép látható, Roswell felett a következő felirattal: 

Új-Mexico: Jel detektálva május 14-én 16:33 perckor. 

Az asztalon egy fura ötszögű fekete tárgy. Amikor meg akarja érinteni, Brody lép a szobába.] 

MAX: Május 14-e... Istenem... 

BRODY: Ne nyúlj hozzá! Mit keresel itt? 

MAX: Csak körbenézek. Érdekel a felszerelése. 

[Brody felkapja az ötszögű tárgyat. ] 

BRODY: Felismered? 

MAX: Nem. Mi ez? 

BRODY: Én kérdezek. Miért nyúltál érte? 

MAX: Kíváncsiság. 

BRODY: Vége van Evans. Menj haza, ki vagy rúgva.             

[Maria másnap reggel meglátogatja Liz-t Whitaker irodájában.] 

MARIA: Tudom már, miért volt Max és Tess együtt tegnap. Testőr volt, megvédte Tess-t a gyilkostól. 

LIZ: Nem kell kifogásokat találnod. 

MARIA: Csak nektek szeretnék segíteni. 

LIZ: Max küldött ide? 

MARIA: Nem! 

LIZ: Dehogynem. 

MARIA: Most nem, úgy értem...nem. 

LIZ: Azt hittem, hogy az én barátom vagy. 

MARIA: Ez nem fair. Mindkettőtökkel törődök. Csak szeretném, ha együtt lennétek. 

LIZ: Maria, Megteszel egy szívességet? Ne üsd bele a nagy kövér orrod. 

MARIA: Adást vettem. 

LIZ: Sokat kell dolgoznom, szóval... 

MARIA: Rendben. Komolyan gondoltad a nagy kövér orrot? 

LIZ:  Viszlát! 

MARIA: Szia. 

[Maria elmegy, Liz folytatja a munkát.Furcsa zajt hall Whitaker szobájából. Bekopog, majd benyit. Whitaker-t becsípve találja, pohárral a kezében. Papírokat adagol az iratmegsemmisítőbe.] 

LIZ: Oh. 

WHITAKER: Nem valami szép látvány, ugye? 

LIZ: Nem is gondoltam... 

WHITAKER: Nem minden nap találod részegen a főnököd. Bár sosem dolgoztál még Washingtonban. 

LIZ: Tehetek valamit? 

WHITAKER: Segíteni akarsz? Fogj egy aktát. Tömd meg a szörnyet! 

LIZ: Megsemmisíti Az UFÓ-aktákat? 

WHITAKER: Pierce ügynököt semmisítem meg. Voltál már szerelmes? 

LIZ: Egyszer. 

WHITAKER: Téged is dobott? 

LIZ: Nem igazán. 

WHITAKER: Elhagytad? 

LIZ: Volt valaki az életében. 

WHITAKER: De elmentél, látod? Ne hagyjuk, hogy a férfiak kisajátítsanak minket! 

LIZ: Igen. 

WHITAKER: Ki ez a ringyó, aki bezavart? 

LIZ: Csak egy lány a múltjából. 

WHITAKER: Legrosszabb fajta. 

LIZ: Nem olyan szörnyű. 

WHITAKER: Minhta nem utálnád őt. 

LIZ: Egy kicsit. 

WHITAKER: Engedd ki! Az igazság felszabadít. 

LIZ: Tényleg utálom! 

WHITAKER: Így már jobb. Hogy hívják? 

LIZ: Tess! 

WHITAKER: Tess?! Már most utálom. 

LIZ: Tudom! 

[Kint cseng  a telefon.] 

LIZ: Felveszem a telefont. Minden rendben? 

WHITAKER: Igen. 

LIZ: Oké. 

[Miután Liz kimegy a szobából, Whitaker arca elsötétül. Nyilvánvalóan csak kiszedte Liz-ből az információkat.] 

WHITAKER: Tess.             

[Kyle benyit a szobájába. Tess az ágyán fekszik és az egyik magazinját olvassa.] 

KYLE: Szia. Ez az én szobám, és az az én mezem.    

TESS: Bocs.            

[Tess elkezdi lehúzni a pólót.] 

KYLE: Ne... maradjon csak rajtad. 

TESS: Miért zavar a meztelenség, ha "Diáklányok"-at olvasol?   

KYLE: Add ide!   

TESS: A levelek jópofák.  

KYLE: Nem tudom, hogy mennek a dolgok a bolygódon, de a Földön létezik olyan, hogy magánélet.    

TESS: Ha így beszélsz velem, kettéváglak a lézer-szemeimmel. 

[Kyle ijedten néz Tess-re. ] 

TESS: Vicceltem. Nektek buddhistáknak nincs humorérzéketek.  

KYLE: Honnan tudod?         

TESS: "Buddhizmus kezdőknek". Az ágyad alatt volt. Hogy érezné magát Buddha a Hustler ésa Motoros csajok közé szorulva? 

KYLE: Nem mondhatod el senkinek!

TESS: Miért?                 

KYLE: Árt a hírnevemnek.     

TESS: Annak a kevésnek.  

KYLE: Komolyan!             

TESS: Kyle Valenti buddhista. 

KYLE: A nyáron kezdtem.     

TESS: A foci-táborban mindig ez megy.

KYLE: Ez az egész UFÓ-dolog nagyon felkavart. Megkérdőjeleztem pár dolgot: az életet, a valóságot. 

Te ezt nem értheted. Felforgattátok az egész életemet. Szükségem van a lelki nyugalomra. 

TESS: Tényleg nem értem. Egy másik bolygóról jöttem. Se család, se barátok, csak hárman vannak az egész bolygón olyanok, mint én.

És a férfit, aki felnevelt, meggyilkolták. Igazad van Kyle. Hogy érteném a lelki nyugalomra való vágyódást? 

[Tess elhagyja a szobát. Kyle-t megdöbbentették az elhangzottak. Nem gondolta volna, hogy Tess is hasonló problémákkal küzködhet. ] 

KYLE: Sajnálom.             

[A sportpályánál a lelátón Max beszámolót tart Michael-nek és Isabel-nek az UFO központban történtekről.] 

MAX: Ötszög alakja volt. Biztos nem földi.  

MICHAEL: Egy idegen szerkezet egy idegen kezében. Aki most vette meg Milton UFÓ-centrumát. Legalábbis ezt állítja. 

MAX: Mit jelentsen ez?   

MICHAEL: Milton miért adta volna el? Az volt az élete. -Csak úgy eladja, aztán meg eltűnik?   

MAX: Megölte volna Milton-t?        

MICHAEL: Nasedo után nem lehetett nehéz.  

ISABEL: Ha ő ölte meg Nasedo-t.    

MICHAEL: Igen. Május 14-e után is érdeklődik.      

ISABEL: Ekkor kaptuk meg az üzenetet, de semmit sem bizonyít.   

MICHAEL: Nasedo szerint azzal, hogy használtuk, idevonzottuk az ellenségeinket.    

MAX: Halkabban!                                   

MICHAEL: Igen uram.Mit akarsz most csinálni, rettenthetetlen vezetőnk?     

MAX: Beszélek Valenti-vel. Megkeressük Milton-t. Talán csak vakációzik. Talán tud valamit Brody-ról... 

MICHAEL: Miért nem törünk be az UFÓ-centrumba, és visszük el az a vackot? 

MAX: Veszélyes. Ha tényleg skin, addig jó, míg nem tudja, kik vagyunk.  

MICHAEL:  Ez marhaság. De rendben. Van egy szavazat a betörés mellett, és egy ellene. Isabel? 

ISABEL: Ne én döntsek!            

MAX: Nem szavazunk. Döntöttem, ezzel vége. 

MICHAEL: Nem emlékszem az előző életünkre, de én voltam a hadvezéred, és biztos vagyok benne, hogy hallgattál rám.             

[Mint várható volt, Michael nem engedelmeskedik Max parancsának és az UFO központba megy kutakodni. 

Elbújik a kiállítási tárgyak között. Brody-t látja kijönni egy szobából a kezében az ötszögű tárggyal. 

A tárgy zúgni kezd, majd koncentrikus körben kék energianyalábot bocsát ki magából, mely keresztül röpíti Michael-t a szobán. 

Brody abba az irányba rohan, ahol Michael landolt.] 

BRODY: Ki van ott? Maradj, ahol vagy.    

Michael sérülten feltápászkodik és kirohan az UFO központból.] 

BRODY: Hé! Hé!             

[Az Evans házban Isabel Michael oldalsó bordáit vizsgálja] 

ISABEL:  Nem érzem úgy, hogy eltörtek volna.  

[Michael összerezzen a fájdalomtól.] 

MICHAEL: Én igen.                      

MAX: Szép munka, Michael. Hányszor kell még megbeszélnünk?   

ISABEL: Hagyd már! Elég volt neki ez is, nem kell kioktatnod. 

MICHAEL: Köszönöm. Jobb későn, mint soha.   

MAX: Nem akarom, hogy bármelyikünknek baja essen.         

ISABEL: Tudom, de egyikünknek baja esett. Michael-t majdnem megölték, Nasedo már halott. Valamit tennünk kell. Csinálnunk kell valamit Brody-val. 

MAX: Mire gondolsz?      

ISABEL: Meg kell ölnünk.   

MICHAEL: Wow.  

ISABEL: Egy idegen fegyvert használt, nem lehet ember. Ő egy skin. 

Megölte Nasedo-t, és most mi következünk.Háború van. Mi vagy ő. Én magunkat választom. 

MICHAEL: Én is.             

[Másnap a suliban történelem órán Mr. Lafeber folytatja John F. Kennedy történetét.] 

LAFEBER:Mit fog tenni? Egy amerikai kémrepülőt lelőttek Kuba felett. A pilóta halott. Visszavágást követelnek. De ez a helyes lépés? 

Kennedy-t elhalmozzák tanácsokkal, a testvére Bobby kételkedik, de végül ő dönt. És bármilyen utat választ, a történelem lesz a végső bíró.             

[Max Maria-val vitatja meg a problémáit. ] 

MAX: Honnan tudta Kennedy, hogy először keménynek kell lenni az oroszokkal, aztán megbékélni, még ha le is lőtték az U2-t? 

MARIA:Nem tudom. 

MAX: Én sem. Ez a gond. Nagy vezetőnek kéne lennem, de nem tudom, hogy kell ilyen döntéseket hozni.  Honnan tudjam, mi a helyes lépés? 

MARIA: Van egy ötletem...                

[Maria felkap egy könyvet és játékosan Max fejére csap.] 

MARIA: Miről beszélsz? Azt sem mondod el, mi folyik itt, Max.   

MAX: Tudom, sajnálom. Csak ki szeretném találni... 

MARIA: Igen, hogyan lehetnél vezető. Rendben. Egy kis betekintés. Egy megérzés: JFK nem olyan nagy szám. 

JFK kurvákkal csalta a feleségét. Lám, van bennetek valami közös. Szoros kapcsolatban álltok kurvákkal. Mellesleg hogy van Tess? 

MAX: Nem szoros a kapcsolatunk.  

MARIA: Csak éjféli sétákat tesztek?  

MAX: Láttál minket?   

MARIA: Igen láttunk. Liz és én láttunk titeket együtt. Romantikus este lehetett. Volt jó-éjt puszi is? 

MAX: Nem, ez... hosszú történet.       

MARIA: Nem akarom hallani, hacsak nem szerepel benne Kennedy.   

MAX: Szeretem Liz-t.              

MARIA: Tudom, hogy szereted, egész nyáron ezt hajtogattad.-De most mindent én csinálok. 

MAX: Mit kellene tennem?    

MARIA: Nem tudom. Valamit.  Mustasd meg neki, hogy érzel, és kérlek, most tedd meg. Sajnálom, tudom, hogy valami gond van.  Csak követsd a szívedet. A nagy vezetők mindig ezt csinálják.                

[Max, Michael, és Isabel felkészülnek, hogy leszámoljanak Brody-val. ] 

MAX: Induljunk!   

[Miközben keresztülmennek a folyosón, Max előtt felvillanak a múltban történt szörnyűségek. Látjuk, ahogy Michael megölte Pierce-t, ahogy lelőtték Liz-t, majd Hubble-t, ahogy a fehér szobában megkínozták Max-et. Majd Max visszagondol JFK-ra is és hirtelen rádöbben, nem hagyhatja, hogy kizárólag a helyzet diktálta szükséglet alapján cselekedjenek.] 

MAX: Nem tehetjük meg.    

MICHAEL: Micsoda?          

MAX: Ez nem mi vagyunk.      

ISABEL: Csinálnunk kell valamit.   

MICHAEL: Brody halott. A vitának vége..  

[Max hátrafordul, felemeli a kezét és egy zöld energiapajzsot emel, meggátolva, hogy Michael és Isabel kövessék.] 

MICHAEL:Mi a halál?        

ISABEL: Mikor tanultad ezt?   

MAX: Nemrég. Várjatok itt.  

ISABEL: Mit akarsz csinálni?  

MAX: Kiderítem az igazságot.  

MICHAEL: És ha megöl?  

MAX: Akkor te leszel a rettenthetetlen vezető.        

[Max benyit Brody szobájába. ] 

MAX: Mit keres Roswellben?  

BRODY: Ez egy olyan történet, mikor az ex-alkalmazott visszajön megölni a főnökét? 

MAX: Utálnám, ha azzá fajulna. Miért nem válaszol a kérdésre? 

BRODY: Mert nem azért vagyok itt, hogy a kérdéseidre válaszoljak. 

MAX: Amiatt van itt, ami május 14-én történt.   

BRODY: Honnan tudsz róla?           

MAX: Tele vannak vele az iratai.    

BRODY: Nem ez az igazi kérdés. Emiatt vagy itt.  

[Brody a pentagram felé nyúl, de Max megragadja a karját.] 

MAX: Közülünk való vagy nem?      

BRODY: Igen.. Gyanítottam, hogy hasonlók vagyunk.  

MAX: Miért vagy itt? Mit akarsz?        

BRODY: Amit mindannyiunk. Újra felvenni a kapcsolatot, talán visszamenni. Elengedsz?    

[Max elengedi Brody karját.]   

BRODY: Emlékszel, mi történt?    

MAX: Nem egészen.        

BRODY: Én sem. 2 éves emlékezet-visszaszerző terápia  és csak néhány dologra emlékszem az elrablásomból. A falak színeire. 

MAX: Elrablás?        

BRODY: Mondhatod az embereknek, hogy láttad Szűz Máriát,  és gyertyát gyújtanak a fürdőszobád előtt. De ha azt mondod, elraboltak az UFÓ-k, őrültnek tartanak.

7 éve történt. A kocsimat vezettem, egyszerre egy szobában voltam, és csináltak velem valamit. Aztán újra az autóban ültem, és 2 nap kiesett. Nem is törődtem volna az egésszel, de az orvosom azt mondta, hogy a rákom elmúlt. Csontvelőrák, végstádium.  Egy évem volt hátra, és puff... eltűnt. 
MAX: És most szeretnéd felvenni a kapcsolatot az idegenekkel.  

BRODY: Kénytelen vagyok.                 

[Max a pentagramra mutat.] 

MAX: És ez?      

BRODY: 3 éve vettem, mint feltételezett idegen szerkezetet. Azt hittem csak egy kacat, aztán május 14-én feléledt. Kiküldött egy impulzust. Felbéreltem egy csapatot, és átfésültük a rádióteleszkóp-hálózatot. 

Találtunk valamit. Egy jelet, Max.        

[Michael és Isabel kívülről hallgatják a párbeszédet.] 

BRODY: Egy nagy energiájú mikrohullámú jelet, ami olyan volt, amit én is láttam. És tudod, honnan jött a jel? 

MAX: Roswell-ből.              

BRODY: Pontosan. Tudod mit jelent ez, Max? Idegenek. Nem járkálnak köztünk, vagy ilyesmi hülyeség, de kapcsolatot létesítenek az emberekkel. Mit szólsz hozzá?  És te? Mi a te elrablásodnak a története?              

[Max, Michael és Isabel kilépnek az UFO központból. 

Isabel átakrolja Max-et és boldog, hogy nem kellett megölniük Brody-t. 

Michael zavarban van, hogy Max-nek igaza volt. Egy skin tekintete követi őket, ahogy hazaindulnak.]              

[A Crashdown-ban Max és Isabel beszámol Alex-nek és Tess-nek a történtekről.] 

ALEX: Honnan szerezte a pénzt minderre?  

ISABEL: Internetes részvénytársaság. 

MAX:  Azonnali milliomos. De az elrablásán még nem tette túl magát.  

ISABEL: 300 millióval ne panaszkodjon. 

ALEX: Be kéne járnom számítástechnikára. 

TESS: És Michael megtámadása? 

ISABEL: Brody szerint magától elsült a kezében. Azért lehetett, mert Michael a közelben volt. 

ALEX: Miért reagált Michaelre, rád meg nem?  

MAX: Fogalmam sincs.                        

[Kyle nyit be az ajtón és Tess felé int.] 

TESS: Uh-oh.              

[Tess odassétál Kyle-hoz.] 

TESS: Mit csináltam megint?   

KYLE: Apa szerint ez csak ideiglenes megoldás. 

TESS: Persze.    

KYLE: Ebben az esetben kiviszem a cuccaimat a szobámból. A tiéd lehet, majd alszom a kanapén.  

TESS: Nem kell... 

KYLE: Nem nagy ügy. Az anyagi kötödés csak felkavarja az elmét. 

TESS: Ha te mondod, Buddha-srác.    

KYLE: Jól van, viszlát. 

TESS: Köszi.        

[Michael kiad egy tányért, majd kikönyököl a pultra. Courtney sétál mellé.] 

COURTNEY: Michael, mi a véleményed a piercingek-ről? 

MICHAEL: Nincs véleményem.          

COURTNEY: Gondolkozz rajta!                                     

MICHAEL:Nem szeretem a fájdalmat.     

COURTNEY: Csak először fáj, aztán ösztönöz. 

[Maria lép melléjük. ] 

MARIA: 4-es asztal várakozik.  

[Courtney kiviszi a rendelést. Michael azonnal visszafordul a konyha felé, hogy ne kelljen beszélnie Maria-val.] 

[Liz jön be az ajtón. Látja, ahogy Max és Tess szemben ülnek az asztalnál. 

Keresztül siet az éttermen.] 

MAX: Beszélnem kell veled.            

LIZ: Max, beszélnem kell Mariá-val.   

MAX: Ezt hallanod kell!             

LIZ: Ha a tegnapi Tess ügyről van szó...  

MAX: Ez nem Tess-ről szól. Hanem rólad és rólam. Azt hiszed, elfelejtelek, és továbblépek. 

De nem tudok. Nem érdekel a sorsom. Vagy a bolygóm, vagy bármi más. Csak te érdekelsz. 

Csak, hogy tudd. Te kellesz nekem, Liz.   

[Max visszamegy az asztalhoz. ] 

MARIA: Ez egy jó ember. 

TESS: Tudod, hogy még nem oldódott meg a problémánk. Max?  Aki megölte Nasedo-t, még mindig itt van. Lehet, hogy a közelünkben. 

[Courtney szól Maria-nak, hogy kimenne egy kicsit.  ] 

COURTNEY: Fedezel?        

MARIA: Mint mindig. 

[Courtney bezárja a toalett ajtaját és a tükör elé siet. A nyakánál a ruhája alá nyúl és lefejt egy 

réteg bőrt az arcáról. Bedobja a csészébe és lehúzza. Kiderült, hogy ő a skin és a közelükben van.]